Papp Bertalan

                                                                      (1913-1992)

 

 

Papp Bertalan 1913. szeptember 7-én született Tiszaföldváron. Egy évvel idősebb bátyjával hamar árván maradtak, mivel szüleik -Papp Sándor és Lapu Jolán- korán meghaltak.

Elemi iskoláit Tiszaföldváron végezte. 1929-ben került a Mezőtúri Református Gimnáziumba, ahol testnevelő tanárától, Pályi Istvántól sajátította el a vívás rejtelmeit. Érettségi után a Szegedi Tudomány Egyetemre került, ahol 1936-ban végzett. Eközben folyamatosan vívott, a harmincas évek végétől rendszeresen indult kardvívó versenyeken. 1939-74-ig katona volt. A páncéltörő ágyús hadosztály századparancsnokaként került a frontra, részt vett Buda felszabadításában. Katonai pályafutása az alezredesi rangnál fejeződött be.

1942-44-ig a Toldi Miklós Honvéd Testnevelési Intézet tagja volt. Még ezekben az években megpróbálkozott a pisztolylövéssel. 1939-44-ig a Honvéd Tiszti Klub kardvívója. 1945-47-ig a Toldi Miklós SE kardvívója. 1947-ben megnyerte az országos egyéni bajnokságot. 1947-49-ig a Csepeli MTK kardvívója. Mivel megbízható  csapatember volt, bekerült az 1948-as olimpiai keretbe. Olimpiai csapattársai: Bercelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Rajcsányi László.

Az 1948-as londoni olimpián csapatban olimpiai bajnok, egyéniben 5. helyezett lett.

1948. augusztus 8-án Tiszaföldvár község képviselőtestülete Tiszaföldvár díszpolgárává választotta Papp Bertalan honvéd őrnagyot, kardvívó olimpiai bajnokot.

1949-55-ig a Budapesti Honvéd versenyzője volt, majd 1950-től itt vezető edző.

1950-ben kötött házasságot Mascher Erzsébettel. Házasságából egy leánygyermek született 1956-ban: Papp Ildikó. Feleségével és gyermekével Budapesten élt.

1949-ben és 1951-brn csapatban magyar bajnok lett. Az 1952-es helsinki olimpián régi csapatával újra a dobogó legfelső állhatott fel. 1948-54-ig tizennyolcszor volt válogatott kerettag. 1947-54-ig hatszoros magyar bajnok (1 egyéni, 5 csapat). 1950-74-ig a Budapesti Honvéd vívószakosztályának vezetője volt. Tanítványai között szerepel Nébald György, Nébald Rudolf, ifj. Kocsis Imre is. 1953-ban és 1954-ben a világbajnok kardcsapat tagja volt, egyéniben 5. helyezett lett 1953-ban Brüsszelben. Aktív versenyzői pályafutását 1955-ben fejezte be.

A vívás mellett 1952-től cselgáncsoktató is volt, a cselgáncsszövetség elnökségi tagja. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 1975-80-ig a Budapesti Honvéd tenisz szakosztályának vezetője. 

1975-1990-ig hivatásos kaszkadőrként tevékenykedett. Több, mint 80 filmben szerepelt. Filmpályafutása az Egri csillagokkal kezdődött.

1992. augusztus 8-án, életének 79. évében  Budapesten halt meg. A kiváló sportembert a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Vívók Szövetsége a saját halottjának  tekintette. Ravatalánál dr.Kamuti Jenő búcsúztatta mindkét szövetség nevében. Urnáját díszlövések közepette katonai tiszteletadással helyezték el végső nyughelyére, a Farkasréti temető 935. parcellájába.

 

Büszkék lehetünk rá, hogy iskolánk az ő nevét viselheti, mert kitartása, akaratereje és a sport iránti elkötelezettsége mindannyiunk számára példamutató lehet.